1.   A gyermek edzés nem leegyszerűsített felnőtt edzés!

Az edzésnek alkalmazkodnia kell a gyermekek életkorához és képzettségükhöz. Motiváló hatásúnak, sokoldalúnak és változatosnak kell lennie.

2.   A gyermekek számára megfelelő labdák használata!

A gyermekek edzése során kisebb és könnyebb labdát kell használni mint a felnőtt edzéseken. Így lehetővé válik, hogy a technikai gyakorlatokat kisebb erőfelhasználással és nagyobb sikerélménnyel hajtsák végre.

 3.   Leegyszerűsített játékszabályok alkalmazása!

Azért, hogy a játék során a gyerekek minél több sikerélményhez jussanak kevesebb és könnyen érthető szabályokat adjunk meg. Az edzőnek lehetősége van kiegészítő szabályokat adni, amivel a gyakorolni kívánt technikai elemet kihangsúlyozhatjuk a játék közben. (Pl.: a fejes gól duplán számít)

 4.   Kis csapatlétszám!

Előnyei:

Kevesebb technikai tudást igényel. A játék taktikailag könnyen áttekinthető. A játék, az összes résztvevő számára egyidőben intenzív és érdekes, mivel minden játékos teljesítménye egyaránt befolyásolja a csapat teljesítményét. Minden játékos közvetlenül részese a csapat győzelmének vagy vereségének. Minden gyerek számára biztosított a gyakori labdaérintés és az aktív játékszituációk. Minden gyerek rá van kényszerítve, hogy védekező és támadó funkciókat egyaránt ellásson. Ezáltal a pillanatnyilag szerényebb tudású játékosok is fontos szerepet töltenek be a csapaton belül.

 5.   A gyerekek számára áttekinthető játéktér biztosítása!

Egy behatárolt játéktér áttekinthető a gyermekek számára. Minden játékszituációnak, védekezésben ill. támadásban a gyerekek számára áttekinthetőnek és követhetőnek kell lennie. Számos akció közvetlenül a kapu előterében játszódik, így a védekezés és támadás feladatai állandóan cserélődnek és minden játékosnak biztosított a kapura lövés és ezáltal a gólszerzés lehetősége. Ezáltal minden gyermek rákényszerül, hogy a támadásokban és a védekezésben is részt vegyen. A játéktér területét az életkor előrehaladtával mindig növeljük.

6.   A természetes mozgásigény és játékkedv kihasználása!

A természetes mozgásigény „levezetéséhez” megfelelő számú alkalmat kell biztosítani az edzésen. A magyarázatokat rövidre kell fogni, mivel a gyerekek nem tudnak sokáig figyelni és koncentrálni. Minden játékszituáció melyben a labda középpontban áll a gyermekek számára motiváló hatású és sikerélményt nyújt. Ez nemcsak a tehetséges játékosokra igaz, hanem a pillanatnyilag szerényebb képességűekre is.

 7.   Egyéni játék és sikerélmény biztosítása!

A játék és a sikerélmény fontosabb a győzelemnél! Az egyéni teljesítmény és a személyes siker minden egyes játékosnál hangsúlyosabb mint, a csapat sikere. Éppen ezért az edzőnek figyelembe kell venni az egyes játékosok kreativitását, egyéniségét,de oly módon, hogy a játékosok társaikat partnerként kezeljék.

8.   Mérkőzésszerű, magas szinten motiváló tanulási helyzetek kialakítása!

Ez akkor lehetséges, ha olyan helyzetek elé állítjuk a gyerekeket amelyek a mérkőzéseken is előfordulnak. Ezáltal tudjuk a gyerekeket megfelelően motiválni és intenzív gyakorlásra késztetni, ami záloga a tanulás sikerének és a teljesítmény javulásának.

 9.   A labdarúgásra jellemző tipikus játékszituációk kiválasztása!

A labdarúgás alapgondolata: gólt lőni és megakadályozni az ellenfelet a gól szerzésben. A lehető legtöbb játékformán keresztül kell ezt az alapgondolatot a gyerekekkel megértetni. A védekezés és támadás alapfeladata között a gyerekeknek könnyen tudni kell váltani.

 10.   A gyerekek között előforduló különbözőségek figyelembe vétele!

 A különböző tehetségű és képzettségű és a futball iránt eltérő érdeklődést mutató gyerekek számára is biztosítani kell a játékörömöt, de eközben figyelembe kell venni a játékosok célirányos és effektív továbbfejlődését.